Módszertan

A kortárs művészet mindenkié. Saját világunkról, rólunk szól, kortárs eszközökkel, kifejezésmódokkal. Sokszor szórakoztat, megnevetett, vagy rámutat életünk egy-egy szegmensére, játékra hív, vagy csak kérdéseket tesz fel. Nincs még története, hiszen most is alakul, jelen van, formálódik, mi magunk is formáljuk. Ugyanakkor számos régi történetet elevenít fel és alakít újjá. A kortárs olykor (túl) sokat bíz a nézőre, nehezen tárja fel magát, túl zártnak tűnik, nehezen megragadhatónak. 
Ha nincs története, nincs fogás rajta, akkor mégis hogyan tanítsuk?

A Ferenczy Múzeumi Centrum Kortársítás módszertani projektjének keretében egy olyan módszertant dolgoztunk ki, amelynek elsajátításával minden pedagógus, múzeumi szakember, szülő és diák könnyedén és bátran, önbizalommal telve értelmezheti és élvezheti a kortárs művészetet. Igazából ez a módszertan egyáltalán nem új dolog, sőt, teljesen hétköznapi. Mindenki használja minden nap.

Asszociálni

Fontos, hogy magunkból induljunk ki. A kiindulópont a saját motivációnk, érzelmeink, világlátásunk. Ha egy kortárs mű megérint bennünket, vagy csak egyszerűen valamiért megtetszik, vagy megszeretjük (fontos, hogy nem azért, mert benne van a tananyagban, vagy mert mások azt mondják, ez jó), akkor biztos, hogy legalább egy, régebben már valahol látott műalkotás (vagy bármilyen kép a vizuális kultúrából, és saját emlékképeinkből) eszünkbe jut róla. Arról még egy, még egy, meg még egy….rövid idő alatt egy komplex hálózatot tudunk létrehozni művészeti alkotásokból, függetlenül attól, azok milyen korszakban készültek. Ha van hálózatunk, akkor már van témánk is, amely a folyamat során kikristályosodik.

Mielőtt azt gondolná bárki, hogy ez a módszer felszínes, hiszen mindenféle előzetes tudás nélkül, pusztán a látásra és a látott képekre alapozva próbál értelmezni műalkotásokat, formai, sőt asszociatív kapcsolatokra, kósza ötletekre alapozva, eláruljuk, hogy éppen ebben rejlik az ereje. Bárhol, bármikor bevethető, megengedi, sőt elvárja a fantáziálást, gondolataink és érzelmeink szabad áramoltatását.

Ez azonban csak az első lépés.

A téma kidolgozása, a saját hálózatunk feltérképezése és átadása már alaposabb kutatómunkát igényel. Történeti korszakokat, nagy neveket, egész életműveket kevertünk a kortárs mű értelmezésébe, ráadásul előzetes gondolkodás nélkül – ezzel kell kezdenünk valamit… ☺

A módszerünk tehát:

1. Mi jut eszünkbe az alkotásról?
2. Az eszünkbe jutott fogalom mentén az alkotáshoz kapcsolódó képeket gyűjtünk, bármelyik művészettörténeti korszakból és időszakból.
3. Az így létrejövő képgyűjtemény segítségével adjuk át a fogalomhoz kapcsolódó tudásanyagot.

A módszer előnyei:

Mindig a maiból, az aktuálisból kiindulva taníthatunk akár régi művészetet.
A hálózat-szemléletet erősíti, nem a lineáris művészettörténet-felfogást.
Motiváló hatású minden korosztálynak.

A diákjaink képzettársításaiból sokat tanulhatunk, és jobban megismerhetjük őket.

Olyan mélységig merülünk el az adott műben, amilyenre éppen szükségünk van.
Játékos, könnyednek tűnik, könnyen elsajátítható.

Óravázlatok

Feltöltés alatt.

Kiállítás

Az interaktív, múzeumpedagógiai szempontú vándorkiállítás kiindulópontja 3 kortárs műalkotás. Ásztai Csaba, Tóth Eszter és Vincze Ottó művei mellé a jelenlét, a kommunikáció és a hiány fogalmait kapcsoltuk. E fogalmak mentén fedeztük fel a múzeum gyűjteményét, és válogattunk műveket a kiállításba.

Bár főként szentendrei művészek munkáit mutatjuk be, egy hasonló kiállításnak és egy hasonló értelmezési folyamatnak a tárgya lehetne bármely (kortárs) műalkotás.

Az értelmezés alapja mindig az átélés: minden mű megérinthet bennünket, valamiért tetszik, szeretjük. Fontos, hogy nem azért, mert híres, vagy mert benne van a tananyagban. Csak úgy, valamiért megtetszett, és eszünkbe jutott róla egy másik, arról még egy, meg még egy… Így hoztuk létre a hálózatot, melyben minden műalkotás kapcsolatban van legalább egy másikkal, 
vagy akár mindegyik összeköthető mindegyikkel. A három műtárgy mentén – e képzettársítási játékkal – a képzőművészethez kapcsolódó fogalmakat és folyamatokat mutatjuk be a 12-16 évesek számára úgy, hogy a miértekre velük együtt keressük a válaszokat. Nem célunk megmondani a „tutit”, sokkal inkább azt szeretnénk, ha a feladatokon, a kiállítótermi játékokon keresztül ők maguk találnák meg az alkotások értelmét.

A kiállítás a Kortársítás című módszertani projekt keretében jött létre, György Gabriella és Kassai Hajnal munkája nyomán. A módszertan kidolgozói: Dabi-Farkas Rita, Fám Erika, György Gabriella, Jahoda Réka, Szeivolt Katalin. A tárlat különböző helyszínekre vándorol, ahol mindig átalakul, ahogyan a kiállításhoz kapcsolódó társasjáték is.

Láthatatlan jelenlét. Bevezetés a kortárs művészetbe kamaszoknak – de nem csak nekik.
2018. 04. 27. – 05. 27.
Szentendre, Barcsay Múzeum
Kurátorok: György Gabriella és Kassai Hajnal

Láthatatlan jelenlét. Bevezetés a kortárs művészetbe kamaszoknak – de nem csak nekik.
2019. 09. 19. – 10. 04.
Sepsiszentgyörgy, MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítóhely
Kurátorok: Fám Erika és György Gabriella

Láthatatlan jelenlét. Bevezetés a kortárs művészetbe kamaszoknak – de nem csak nekik.
2020. 09. 18 – 11. 29.
Balatonfüred, Vaszary Galéria
Kurátorok: György Gabriella és Nyitrai Orsolya

A kiállítások a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosító számú projekt múzeumi komponensének keretében jött létre, melynek szakmai megvalósítója a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ.

Társasjáték

Szerkesztés alatt.

Képzés

Módszertani műhelyünkben a Kortársítás módszertanát örömmel adjuk át minden érdeklődő pedagógusnak és múzeumpedagógusnak.
Legközelebbi workshopunk: 2021. április 18. MűvészetMalom, Szentendre, Csákány István kiállítása.

A pedagógusoknak szóló, a Deák17 Galéria szervezésében megvalósuló kortárs művészet múzeumpedagógiája továbbképzésen is meg lehet tanulni a módszertant.